2010. július 2., péntek

Tükröm-tükröm mond meg nékem ....

Történet: Amikor építkeztünk, amit lehetett és tudtunk, mindent magunk készítettünk el. Erre a fürdőszobánk a legjobb példa, ahol a csövek lefektetését, szerelését párom édesapja végezte el. Utána jött a csempézés, burkolás, amit párom vitt véghez, a dekorálás és a bútorok viszont már az én kezeim munkáját "dicsérik". A tükröt, a szekrénykét, és minden mást, ami itt nem látható (törölközőtartót, de még a WC papír tartót is én kreáltam.)
Elkészítés: Magát a tükröt ajándékba kaptuk, de a felszereléséhez egy keretre volt szükség. Arra gondoltam, hogy a csempe bordűr kagyló mintáját a tükör keretében szívesen visszalátnám, mert akkor látszani fog, hogy ez a darab ide lett szánva és nem pedig egy boltban vásárolt x. darab. Mivel féltem, hogy a faragásom nem lesz tökéletes, (mivel először készítettem ilyet), úgy gondoltam, hogy egy kiegészítő elemet fogok megfaragni és csak ha sikerült, akkor fogom a kerethez erősíteni (tiplivel). A csempe bordűrjére tettem egy papírlapot, amire ceruza segítségével a domborulatot át tudtam satírozni. Ezután az erősebb éleket átrajzoltam egy fadarabra, amit kifaragtam. Mikor össze állt a mű, az egészet lefestettem és ezután rögzítettem hátul a tükröt a keretbe.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése