2020. szeptember 17., csütörtök

Beton zsalukőből készült kerítés kőhatású téglával való beburkolása fillérekből és ötletesen


A kerítésemnek a külseje évek óta nem lett befejezve. 
A beton zsalukövek már néhol megfeketedve, néhol bemohásodva várták a jobb sorsukat. Ekkor láttam az interneten, azaz facebook egy csoportjában egy jó ötletet, amit meg szerettem valósítani magam is.


Mivel szeretek újrahasznosítani, mindent felhasználni, igen ritka, hogy bármit is csak úgy kidobjak. Így voltam ezekkel a régi törölközőkkel is, amik némelyik megfakultan, némelyik megnyúlt alakot öltött a sok éves ruhaszárító kötél miatt, ill. volt, amelyik már konkrétan lukas is volt. De a mottóm, nem dobom ki, mert jó lesz az még valamire majd. Így a szekrényem mélyében várták azt, hogy eljöjjön az ő idejük is. Azután eljött, igaz sok apró darabban, mert fel kellett vagdosnom őket tégla formájúra. Én a tégláimat 12x24 cm-re vágtam fel, de a kis darabokat sem dobáltam ki, mivel azok is bizonyos szögletekben magasságokban kellettek. Az oszlopok elejére és oldalaira kb. 170 db téglát vágtam fel, és még az udvari oldalra valót vagdosom, hogy ott is folytassam. Egyedül azért ezeket felszabdalni nem igazán kényelmes, az olló folyton ugyan azon a helyen nyomja az újat, de ha már belefogtam, akkor nincs vissza út. 
Kereszt-anyumtól is kértem néhány törölközőt, el sem tudta képzelni, hogy megint milyen kreatív dologra kell az nekem. 



A zsalukő olyan szempontból egy piszok felület, mert igen sok helyen látom, hogy a kerítéseken leomlanak róla a vakolatok, búrolókövek. Az enyémről nem fog az tuti, de ha mégis majd egyszer, akkor sem kapok szívrohamot, mert igen könnyedén be fogom tudni szerezni ugyan azt a kőhatású téglát. :-)

 
Közvetlen a betonra vittem fel a törölköző darabokat. Úgy, hogy a frottír törölközőket egy vödörben beáztattam és jól elkevertem fagyálló csemperagasztóval. A csemperagasztóhoz annyi víz kellett, hogy egy sűrű masszát kapjak. Az újaim között egy kicsit a felesleges masszát leszedve, a falra simítottam az anyagot. Az nagyon könnyedén meg is tapadt rajta. Hagytam annyi rést a darabok között, hogy fuga hatása legyen a darabok között. Ezeket a fuga részeket is bekentem csemperagasztóval. Másnapra már kifehéredett, harmad napra egy igen kemény állagú falat kaptam. A műveletet gumikesztyűben kell végezni!!!
Arra viszont nagyon kell vigyázni, hogy az egész munkafelületet ugyan azzal az egyféle márkájú fagyálló csemperagasztóval végezzük el. Én úgy jártam, hogy volt otthon egy zsákkal, aminek egy kicsit más lett a textúrája és a színe, mint a másodjára, máshol vett más fajta ragasztónak.
Tetején a zárókő pedig bontott régi téglából lett kirakva, ahogy a fa kerítés alatti rész is. Ezeket pedig olajjal impregnáltam, hogy az időjárást jól viselje majd.

Amikor már teljesen készen volt, egy kicsit "rusztikusabbá tettem", ami azt jelentette, hogy a tégarészek közötti csikokat egy igen kicsit festékbe bemártott ecsettel áthúzkodtam, ill. a tégla részeket szintén egy olajos ecsettel igen finoman, hogy csak a kiemelkedő felszínt érje, bekentem. Így egy kis patinát adott neki, és nem teljesen egyhangúan fehér az egész. 


Az egésznek a beburkolása, csak magába a csemperagasztó árába került.
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése